Vannak vicces dolgok. A viccek mineműsége országonként azért mutat némi szolid eltérést. Nálunk vicces dolognak számítanak egyebek közt a törvények is. Jól ki lehet röhögni azokat, akik komolyan veszik, betartják őket. Ez egy ilyen törvényesített vicces ország.

Van az a vicc például, hogy országgyűlési képviselő választáson a kampányköltség a törvény szerint képviselőnként egymillió forint lehet maximum. (Nevetés balról.) Azaz, azok a pártok, akik mind a 386 helyre tudnak jelöltet s országos listát állítani, potom 386 millió forintot költhetnének erre a mulatságra. (Kacagás jobbról.) Amikor mindenki tudja, hogy nagyjából egy hazai országos pártkampány során csak ásványvízre meg kávéra többet költenek el. Lecsúszik a torkon. (Kacag az egész osztály) És a többi? A hacacáré? A kenyér és cirkusz miből van finanszírozva? Elvitte a cica? Ilyenkor az illedelmes pártpénztárnok félrenéz a kamerából, és azt mondja, hogy a könyvelés meg a számlák rendben be lettek nyújtva, az annyi amennyi, egy fillérrel nem lépték túl a keretet, le van minden papírozva. A törvény bötűje be van tartva, használva van, legfeljebb kicsit dörzsölnek a sprődebb sorok.

A számvevőszék meg hümmög, fejet csóvál, hogy hülyének nézik, aminek olykor hangot is ad. De különben nem történik semmi. Megy minden tovább: a törvényhozók ügyködnek megválasztásukon – törvénytelen eszközökkel. El lehet képzelni, milyen komolyan veszik a feladatukat, ha már a választásuk is törvénytelenségben fogant. Könnyen kiszámolható, hogy a pártok túlnyomó többsége könnyedén túllép a személyenkénti egymilliós határon. Többük jelentős mértékben. Magyarországon az elmúlt közel két évtizedben a kampánypénzek felhasználásának területén érdemi változás nem történt. Ugyanakkor nem hivatalos felmérések szerint a rendszerváltás óta húszszorosára emelkedtek a választási kampányok költségei.

Nyolc-tíz éve már nagy egyetértés volt abban, hogy emeljék fel a választási kampányra képviselőnként elkölthető egymillió forintos keretet, s emellett szigorítsák az ellenőrzést. Elvben a pártok helyeselték is a kampányfinanszírozási változtatásokat. Magyarországon egyre erősödő igény volt a részletesebb szabályozásra. Úgy tűnik, annyira azért mégsem volt erős ez az igény. Pedig a számvevőszék azóta is mormogja, hogy a jelenlegi kampányfinanszírozási rendszer áttekinthetetlen és jelentős korrupciós hatással jár. A pártok meggondolandónak tartották a javaslatot, konzultációra érdemesnek, vagyis ad acta tették, elsüllyesztették.

Az is vicces, hogy a nagy ellenzéki párt most bevezetné a kormánystop intézményét. Vagyis a választási időszakban tiltanák a kormány és annak különböző intézményei, s az önkormányzatok részére, hogy tájékoztató és ismertető jellegű hirdetéseket adjanak fel saját tevékenységükről. Vagyis nyílt és leplezetlen pártpropagandát és önfényezést fejtsenek ki. Ez jó, hasznos és támogatásra méltó gondolat. Csakhogy, mikor is történt ez az önfényezés legelőször, várjunk csak? Igen, amikor szóban forgó mostani ellenzéki párt még a hatalomban sok-sok milliárdot szórt ki hasonló célból, saját támogatóinak jóllakatásával. Aztán a következő, új hatalom szorgalmasnak és tanulékonynak bizonyult, gyomorfogató akciókban is túl akart tenni elődjén. Tehát ilyen javaslatokat kéretik a hatalomban előterjeszteni és végrehajtani. Mert úgy hiteles ez a más szálkája és a mi gerendánk történet.

A kampányköltségvetés egyébként is olyan, mint a jéghegy. Csak egészen kis darabkája látható, van a fölszínen, nagyobb része a láthatatlanul szunnyad a mélyben. Helyiséget biztosítunk, szállítunk, szolgálunk és védünk ésatöbbi, papír nélkül. Többnyire az adózás alól kivont forrásokból. Az egymilliós keret fölemelése nem oldana meg semmit. A pártok olyan pénzből, szolgáltatásból, hozzájárulásból finanszírozzák a kampányukat, ami nem a sajátjuk. Nem tudni, honnan jön, ki adja, mire, és mit kér érte cserébe. Mert az viszont tudjuk, hogy aki ad, befektet, akár a politikába is, előbb vagy utóbb kapni akar érte valamit. Igen, kérni fog. Részt kér magának az általa pénzelt hatalomból, ha már bevásárolta magát. Ezt-azt. Megrendelést, pénzt, paripát, pályázatot, posztot. Picikét. Lehet nevetni.

Címke: kampányköltség, képviselő-választás, korrupció   Komment:

A bejegyzés 2009. 05. 8., 16:14-kor készült, és a Nincs kategorizálva -ba tartozik. RSS 2.0 Kommentelhetsz, vagy trackbacket tehetsz a websiteodra.