Öreg Sam és a csodacipő
Tegnap csoda történt. Mostanában az átlagnál még mindig kevesebbet, ám a megszokottnál jóval többet járok el a csajokkal, de cirka egy éves pályafutásunk alatt most jött velem először Tibi is. Persze ezt megkoronázván, übercsinos ruhába bújtattam hófehér hab testem, mire a válasz egy edzőcipős, melegítőpulcsis pasi volt. Nem gond, én domborítottam a még elviselhető, ám egyben szemtelenül rövid szoknyámban, és a gyönyörű, ám de kényelmetlen magassarkúban. A ruha pályafutása egy gyors, deichmannos látogatás lett, egy még kényelmetlenebb, de felháborítóan gyönyörű cipőért. Nem, nem gumicsizma, az valószínű kevesebb reggeli jajgatást eredményezett volna, legyen annyi elég, „Szia cica, van gazdád?”.
Az iszogatás lassan indult, a válasz a kérdésre, hogy miért nem megyünk együtt bulizni Tibivel, viszont elég hamar érkezett. Én komolyan rosszabb vagyok, mint az átlag macsó, szemérmetlenül stírölök, fenekeket, arcokat, kezeket, lábakat, cipőket. Na most ezt egy cukipofa félistennel az oldalamon nehéz kivitelezni. Egy idő után nem is próbáltam leplezni, meglepően jól bírta a csajoknak címzett - Hé azt nézd! Felkiáltásokat.
Mivel a Bíboros gyóntatott szombat este, így sok hívő látogatott el a helyszínre, a gyönyörű cipőmben pedig nem bírtam volna még órákig állni egy felszabaduló asztalért. Leültünk hát ismerősökhöz, de kólázgatva nehezen élveztem a társaságot. Az egyik… kislány mellettem szóba elegyedett velem, amit metakommunikálva igyekeztem hárítani, de gondoltam, üsse kő, hát válaszolgatok. Beszéltünk a gimiről, mondtam, hogy én is 2008-ban érettségiztem, erre a lány, a kapával együtt egyebet is kiköpött: Komolyan? Sokkal többnek néztelek… És bámmm….. Tudathasadás, teljes csönd, cikázó emberek, mint egy túlexponált képen, én, a gyönyörű, ultramenő cipőm, a felháborítóan rövid szoknyám, a kifogástalan sminkem.. és a … a korom????
Nem, nem ütöttem meg
De meg volt az indok a kólát erősebbre váltani. Kicsit mosolyogtam, kicsit ittam, kicsit lenéztem a szép cipőmre, kicsit dúdolgattam, hogy neki megadom magam, és végül jobb lett. De még ma is felháborított.
A tanulság…: Mivel minden nap lihegve mászok fel a munkahelyemre : ehhez már öreg vagyok felkiáltással, valószínűsíthető, hogy beagykontrolloztam magam, hogy tényleg az legyek. Így holnaptól másra fogom majd. De mindenképp legyél kedves a taxis fiúval, és kérdezz rá, hogy a szép lányok kapnak-e kedvezményt, mert nem csak a végösszegből enged el sokat, még a számát is megadja, akkor is, ha ártatlanul cseverésztél vele, és a barátod a hátsóülésen ül.


