Meg tudom én érteni a vonatozás iránti rajongást, a lelkes megszállottakat, még az angol vonatlesőket is. Szép dolog. A jelen Magyar Államvasuta iránti szívdobogtató viszonyt azonban már jóval kevésbé. Sokba kerül nekünk ez a játék, a gyenge, bicegő lábakon álló papundekli terepasztallal, a tejfölöspohár állomásaival. Ahhoz képest meglehetősen drága, hogy milyen lepusztult, koszos, pontatlan és [...]

Nem szeretnék kérkedni vele, de van azért néha valami haszna is az embernek abból, hogy nem magyar köztársasági elnök. Engem, szerény kompániámmal egyetemben, ugyanis gond nélkül beengedtek Szlovákiába az elmúlt hosszadalmas ünnepi hétvégén. A kutya nem szólt hozzám, nem is igen volt olyasvalaki arrafelé, aki szólhatott volna a többszöri határátlépegetés közben, légies és kéjes korridorainkon [...]

Lassacskán őszül az idő, előtüremkednek a szüreti gondok. Mert mifelénk történelmileg úgy alakult ki, hogy a szüret nem a felhőtlen öröm és a betakarítás, a megtett munka feletti elégedettség érzete uralja. Hanem a visszatérő gond, az újra és újra begyűrűző probléma. Azután megint föltalálják majd a csőbesült lyukat. Kiderül és közhírré teszik bátran a frankót: [...]

Nagy a nyári forgalom. Ki megy, ki marad. Ki honna, hová? Akad, aki menve marad állva, más maradva megy, és lesz, ki végleg kimarad. Pörög a közéleti rulettgolyó. Ki tudja, hol áll meg? Az elvárt nyári fél gőz ellenére csúcsra járatva üzemel a hazai belpolitika. A szabadságáról hazaérkező kormányfő gyűröttebb, mint egy néhai gyakorlóruha. Radikálisan [...]

Vörös Rébék általment a
Keskeny pallón s elrepült -
Tollászkodni, már mint varju,
Egy jegenyefára ült.
Akinek azt mondja: kár!
Nagy baj éri és nagy kár:
Hess, madár!
Elkergettük a Vörös Rébéket, nem ültek tort hazai és import hívei a félkegyelmű náci fölött Budapesten. A Rudolf Hess akció, jelentem alázattal, lezárva. Mert azt már csak mégse tűrhettük, nálunk menjen a masírozás meg [...]

Tény, hogy ma még nem mindenki mikrobiológiai lexikonnal kel és fekszik. Vagy a Lancet című meghatározó nemzetközi orvosi folyóirat legújabb számát olvasgatja a strandon. Viszont az is tény, hogy a hit hegyeket mozgat. A hitet és a tudományt nyilvánvalóan jól össze lehet pászítani. Erre a tudományban ügyködők maguk az élő példák, akik jó esetben legalább [...]

Hát, drágáim, csudálatos napokat élünk. Elmaradt a savanyítani valók szokásos szezonja, fene bánja, viszont csak úgy dől ki a trágya mindenféle nyílásból. Itt már nem csontvázak esnek ki a szekrényből, hanem egész tömegsírok. Pedig hol vagyunk még a kampányszezontól, ugye. Mi lesz itt jövő tavasszal? Mennyi sarat kennek itt még szét a derék közületi vályogvetők? [...]

Képzeljük el, hogy február vége van, megindul az eresz a tavasz lassú, láthatatlan, ámde ugyanoly engesztelhetetlen és sodró lendületű rohamától. Egy-egy elszánt, hörgésbe fulladó gyászsikoly marad utoljára. A dráma még ott visszhangzik a porták hátsó udvarában. Bevégeztetett a házi disznóölés idényének. Legalábbis erre az évadra. Addig is oldalszalonnák, füstölőben pácolódó kolbászok segítenek át az élet [...]

Az eredeti jobb volt. Jézus a kánai menyegzőn – az ünneplő sokadalom nem csekély örömére – borrá változtatta vizet. Nagyobb lélegzetű humanitárius művelete volt, mikor a pusztába utána tóduló népet etette meg az öt kenyérből és két halból álló minimálmenüvel. A kormánynak láthatóan kevéssé megy tisztán a csodás kenyérszaporítás. Illetve ebben a nehéz és válságteli [...]

Már uborkaszezon sincs. Azzal se tudunk mit kezdeni, ami megterem. A dinnyések legalább idén nem borogattak, így tán csurranhat valami a termelőknek is. Évek óta megszokott képek, a kicsiny agrárvállalkozó az út szélén. Zászló leng, nagyjából hasonló transzparensek nyiladoznak a traktorokon. Reggeliznek a demonstrálók, házikolbász és szalonna olvad lassan a hőségben. Egész pálya helyett az [...]